2020.04.02

Jogi ügyek veszélyhelyzet idején

    Mi legyen a munkavállalómmal? Mi lesz a munkaviszonyommal?
Kapok-e egészségügyi ellátást?
Többen kérdezték az elmúlt napok során az ismert helyzet okán leállásra kényszerülő vagy tevékenységüket visszafogó vállalkozások vezetői részéről, hogy "de mit tegyek a munkavállalómmal"? (Persze ugyanezt a kérdést a munkavállalók is feltehetik, hogy "mi lesz velem"?) Sajnos ugyanis a kormányzati intézkedések nem terjednek ki minden, a válsággal érintett szektorra, a távmunka sem jelent mindenkinek megoldást, így számos kis és középvállalkozó került abba a helyzetbe, hogy a termelés leállt, vagy az üzletet nem tudja/nem érdemes kinyitni, de bevétel nélkül is fizetnie kell a béreket, járulékokat. Mindenek előtt azt érdemes megfontolni, hogy a jelenlegi helyzet nem tart örökké és bár nyilván alapos munkaerő piaci átrendeződést eredményez majd, a saját munkavállalóink (az emberi tényezőkön és az erkölcsi kötelezettségeken túl) azért is értékesebbek számunkra, mint egy új munkavállaló, mert már félszavakból is értenek minket, betanítani sem kell őket, ami utóbbi pénz, idő, energia, nem beszélve a szakképzett munkavállaló adta versenyelőnyről... És persze gondoljunk arra is, hogy számolunk el a lelkiismeretünkkel, ha a munkavállalónk lebetegszik és nincs biztosítási jogviszonya... Fontos, hogy bármilyen megoldást is választunk, jelenleg a munkaszerződések módosítására (ritka és átmeneti kivételekkel) csak közös megegyezéssel kerülhet sor. Továbbá azt sem szabad elfelejtenünk, hogy vannak, akik csak addig a "barátaink", amíg nekik jó, a "jóság" elmúltával pedig néhányan hajlamosak feledékennyé válni és jogaikat hangoztatva támadni, akár súlyos károkat okozva egy egyébként jóhiszemű munkáltatónak. Tehát olyan megoldást válasszunk (minden körülmények között megfelelően lejegyzőkönyvezve és egyebekben is alaposan lepapírozva a közös döntést), ami később is rögzíti a fennálló körülményeket, ha a helyzet és a közös szándék később megváltozna... Íme tehát néhány ötlet, hogy mit is tehetünk a jelen helyzetben:
1. A munkaidő csökkentése: Nyilván a kevesebb munkaidő kevesebb bérrel és járulékteherrel jár. Fontos, hogy jelenleg még bármely, akár havi 1 órás munkaviszony is biztosítási jogviszonnyal jár az egészségügyi ellátásokhoz! Tehát ne legyünk bátortalanok a valósághoz igazítani a munkaidőt.
2. A szabadság kiadása: Kevesen tudják, de a szabadságról 7 munkanap kivételével a munkáltató dönt. Itt az ideje, hogy kiadjuk!
3. Betegszabadság és táppénz: Nyilván ne küldjünk betegszabadságra olyat, aki nem beteg, de úgy gondolom ma a háziorvosok is belátóbbak, ha valaki kisebb tünetekkel jelentkezik betegszabadság igénnyel. Ez esetben a munkavállaló 15 napig a távolléti díj 70%-ára jogosult, melyet a munkáltató fizet, 15 nap után viszont már csak ennek 1/3-át fizeti a munkáltató.
4. Állásidő: Attól hogy nincs munka, bért még kell fizetni (ez az állásidő), de vannak kivételek. Ilyen lehet az, ha a munkáltató elháríthatatlan külső ok miatt nem tud munkát biztosítani. Azt hiszem a jelen helyzet ilyen... Ilyen esetben akár bér sem jár, de a munkaviszony fennmarad. Arra azonban jelenleg nincs egzakt válasz, hogy mi lesz ilyenkor a közterhekkel és a biztosítási jogviszonnyal? Erre TB szakértő adhatja meg a választ, érdemes velük konzultálni.
5. Munkaidőkeret: A munkaidő egyenlőtlenül is beosztható meghatározott időkereten belül. Ez a keret alapesetben 4 hónap, bizonyos munkakörökben 6 hónap. Éljünk vele, okos munkaidő beosztással van lehetőség úgy szervezni a munkaidőt, hogy a munkavállaló akkor kelljen, amikor igazán szükség lesz rá.
6. Mentesítés a munkavégzés alól: Ezt a munkavállaló kérheti (praktikusan pl., ha otthon kell maradnia az iskolás korú gyerekkel), a díjazás megállapodás kérdése. Sajnos ez esetben sincs még válasz arra, hogy mi van, ha egyáltalán nincs díjazás...
7. Felmondás: Ez rosszul hangzik, de a munkavállaló utána még 45 napig biztosított marad, aki pedig utána álláskeresési támogatást kap, szintén biztosított. És bármikor bárkit vissza lehet venni...
8. Fizetés nélküli szabadság: Ez is rosszul hangzik és csak akkor van rá lehetőség, ha azt a munkavállaló kéri (persze sokan meggyőzhetőek, hogy ez nekik is jó, de ilyenkor jöhetnek később a "meggondoltam magam és becsaptak" mondatok és perek). Fontos, hogy ilyenkor a munkavállaló biztosítási jogviszonya azonnal szünetel, így 7710,- Ft egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot kell fizetnie ahhoz, hogy egészségügyi szolgáltatásban részesülhessen. (Ezt elvben helyette más is megfizetheti.) A bejelentést a 20T1011-es adatlapon kell megtenni a NAV felé 15 napon belül.
Ezek persze csak ötletek, mindegyiknek van előnye-hátránya. Fontos, hogy minden esetben konzultáljunk hozzáértő könyvelővel, mielőtt döntésre és a munkavállalóval való beszélgetésre szánjuk el magunkat! És ne erőltessük, ami nem megy, ezt csak közösen lehet... (A cikkben szereplő információk az idő múlásával elavulttá válhatnak.)

Vissza a főoldalra