2018.02.08

A „Chewbacca-védelem”

    Egyetemes jogtörténelem: A Chewbacca (ejtsd: Csubakka) -védelem (Mottó: amit a jogi egyetemen nem tanítanak.) A „Chewbacca-védelem” egy meglehetősen polgárpukkasztó rajzfilmsorozat, a South Park által vált ismertté. (Egész pontosan maga a sorozat teremtette meg ezt az új, szubkulturális „jogi” fogalmat.) Pedig a sorozat 2. évadjának érintett jelenete a valóságban nagyon is megtörtént, ha nem is szó szerint úgy, ahogyan azt az alkotók kiparodizálták. És – természetesen – Amerikában történt meg, ahol bármi megtörténhet. Az eset talán a világ eddigi (méltán) leghíresebb és egyben legdrágább büntető peréhez, illetve az abban dolgozó, zseniális munkát végző ügyvédekhez kapcsolódott. Ez a büntető per pedig az ún. „O.J. Simpson ügy” volt, amit pár éve a Netflix is feldolgozott azonos címmel egy 10 részes, bírósági dokumentumokon alapuló, lebilincselő sorozatban, megmutatva, hogy az élet tud okozni elképesztő meglepetéseket. (A sorozat minden jogász számára kötelező, de mások sem fognak csalódni: nem vagyok egy filmnézés közben kiáltozós fajta, de felvettem ezt a rossz szokást, annyira megdöbbentő a hihetetlen, de mégis valós események áradata.)
Talán még sokak emlékeiben él a brutális bűnügy: valaki Los Angeles egyik elit negyedében késsel, tucatnyi szúrással megölte O.J. Simpson, a híres fekete bőrű amerikai futball sztár (és másodállású színész) volt feleségét, illetve annak ismerősét (valószínűleg szeretőjét). A gyanú hamarosan az ismert sportolóra terelődött, akinek házában az áldozatok vérével szennyezett zoknit, a kertben a bűntény helyszínén találttal azonos, a sportoló vérével szennyezett kesztyűt, autójában pedig az áldozatok vérének nyomát találták. Tovább erősítette a gyanút Simpson szökési kísérlete, amikor is órákon át helikopterek és rendőrautók üldözték fél Kaliforniát át. A bizonyítékok alapján Magyarországon bárki elítélte volna. De ugyanezt gondolta az amerikai ügyész, Marcia Clark is. Amerikában azonban nem mennek ilyen egyszerűen a dolgok. Robert Shapiro, a Simpson által felkért amerikai sztárügyvéd hamar ráébredt, hogy a vádlott felmentésére önerőből nincs sok esélye, így társult a feketebőrű Johnnie Cochran-nel, akinek specialitása volt a feketékkel szembeni visszaéléseket elkövető fehér rendőrök elleni fellépés. Cochran pedig hamar rájött, hogy elő kell vennie az ún. „faji-kártyát”, ami két évvel az 1992-es, 53 (!) halálos áldozatot követelő los angeles-i zavargások után komoly felháborodást keltett, hiszen az ügy tárgyalása alatt jó eséllyel újabb zavargások törhettek ki. Így hiába vonta be Marcia Clark társügyésznek a szintén fekete bőrű Christopher Dardent, a kezdeményezést már elvesztette. Minden lépésével arra kellett figyelnie tehát, hogy az ügy ne a fehér rendőrök által a fekete bőrű elkövető elleni összeesküvésnek tűnjön. nem sikerült.
Johnnie Cochran és csapata ugyanis módszeresen zúzta szét a legfontosabb tárgyi és személyi bizonyítékokat. Taktikája pedig egyszerű volt: ha nagy a baj és valamit nem tudsz megmagyarázni, bagatellizáld el a bizonyítékot, legfőképpen pedig beszélj valami teljesen másról! Ez lett az ún. Chewbacca védelem. A taktika pedig fényesen bejött: a 9 hónapon át mindentől és mindenkitől elzárt esküdtszék a „mellébeszélés” nyomán végül soha nem a lényegre koncentrált, hanem engedte magát elvinni Cochran által, aki tulajdonképpen a perhez nem illő kérdésekkel és nyilatkozatokkal terelte el a figyelmet. Így a nap végén az esküdtszék úgy tért nyugovóra, hogy nem a bizonyíték, hanem Cochran szavai jártak a fejében. A per leghíresebb jelenete a bűntett helyén és Simpson kertjében egyaránt megtalált fél-fél pár kesztyű próbája volt, amiről a védők kiszagolták, hogy valószínűleg kicsi a vádlott kezére! Cochran pedig elérte, hogy ne a védelem hivatkozzon rá, hanem a vád akarja felpróbáltatni, aki belement a csapdába és ezt meg is tette. A kesztyű pedig valóban kicsi volt! (Persze talán csak azért, mert Simpsonnak azt a gumikesztyűs kezére kellett volna felhúznia.) Ezután hangzott el Cochran leghíresebb, az esküdtekhez intézett mondata: „If it doesn’t fit, you must acquit!”. Azaz nagyjából „Ha nem megy fel, mentsed fel!” Végül O.J. Simpsont az esküdtszék igen rövid tanácskozás után felmentette, hogy aztán – hála az amerikai jogrendszer furcsaságainak – a polgári bíróság később „felelősnek” mondja ki az áldozatok haláláért és 33,5 millió dolláros kártérítéssel sújtsa a meggyilkoltak családja részére. Végül később egy szállodai fegyveres rablásért ítélték el 33 évre.

Vissza a főoldalra